Crisencia

07/09/2026

Neked is számtalan ötleted van, jó ideje dédelgeted őket, de vagy el sem indultál, vagy folyton megtorpansz, halogatsz?

Csinálj az ötletből tervet, a tervből célkitűzést, és bontsd lépésekre.

Kezdd azzal, hogy fogsz egy üres lapot (vagy nyitsz egy Excelt), arra írod az ötleteidet. Aztán mellérendeled, hogy milyen erőforrásokra, képességekre van szükség hozzájuk, és megnézed, melyikhez áll most rendelkezésedre a legtöbb, és melyikhez van a legtöbb kedved.

Aztán tedd fel ezt a három kérdést, és írd le a választ:
1. Miért szeretném megvalósítani? (Ez fogja a későbbiekben előforduló nehézségek alatt adni a motivációt, vagy ráébreszteni, hogy már nem is szeretnéd annyira:-))
2. Mik azok a lépések, amelyeket meg kell tennem az elérés érdekében? (Ez lesz a sorvezetőd, és minden megtett lépés egy-egy sikerélmény lesz, ami az önbizalmadat növeli, és továbbvisz az úton.)
3. Mi az az apró lépés, amit már ma megtehetek, hogy megvalósítsam? (Lehet ez bármi, akár információgyűjtés, vagy ötletelés valakivel, akinek adsz a véleményére, és energiával tud feltölteni, stb., és ezt tedd is meg!)

A lépésekhez rendelj reális, tartható határidőket.

Ne ijedj meg, ha közben akadályokba ütközöl, és akkor se, ha mélypontra kerülsz, és úgy érzed: "A francba az egésszel"! Ilyenkor vedd elő az 1. pontot, és ha még mindig fontos, adj egy szusszanásnyi időt magadnak, kapcsolódj ki, majd utána folytasd. Ha rájössz, hogy ez nem is fontos Neked, vagy nem is Neked fontos, semmi baj, az eddig megtett lépések tapasztalatai és apró sikerei biztatnak arra, hogy válassz egy másikat, és bátran kezdj bele!

SIKERÜLNI FOG, KÉPES VAGY RÁ! HAJRÁ!

Szeretettel: Kriszta

04/09/2026

Ahogy kitártam reggel a bukóra nyitott ablakot, átjárt az őszi hűvös, fázni kezdtem.

És ahogy álltam az ablak előtt a nyári pólóban, eszembe jutott, hogy milyen nehezen váltunk, és tesszük le a megszokottat. Vajon mert nem akarjuk elengedni a nyár szabadságát, és az átélt boldog perceket így akarjuk fenntartani és meghosszabbítani? Vagy mert kényelmesebb a megszokottban lenni, mint elindulni a hűvösebb, ismeretlen új felé, mert még nem tudjuk, mit tartogat?

Csodálatos a természet, mutatja a változás és a ciklikusság példáját.
A praxisomban is gyakran használom az időjárást, mint allegóriát. Nincs olyan, hogy csak eső, és olyan sincs, hogy csak napsütés.

A természetben ez magától jön és megy. Nekünk lehetőségünk van szándékunkkal és elköteleződéssel változtatni.
Vagy választhatjuk azt is, hogy időnként csak hátradőlünk, és hagyjuk, hogy megtörténjenek a dolgok.
Az egyikhez bátorságra, a másikhoz ősbizalomra van szükség. Egyik sem jobb a másiknál, hol ez, hol az működik…

Nemrég még olyan forróság volt, alig vártuk, hogy jöjjön egy kis enyhülés, és hogy rohan az idő, nemsokára nyakunkon a karácsony.
Nincs elvesztegetni való időnk.
Élvezzük a szeretteinkkel a kapcsolódást, a madarak csicsergését, a fák suhogását, együnk jókat és nevessünk nagyokat!

Megtehetjük, ha nem arra gondolunk, hogy mi múlt el, vagy hogy mi lesz, hanem FIGYELÜNK arra, ami ITT ÉS MOST körülvesz minket:
MINDEN RENDBEN VAN!🙏

Szeretettel,
Kriszta❤️

03/09/2026

Harmonikusabb kapcsolatokra/családra vágysz?
Szeretnél változtatni/új dolgokkal foglalkozni, de nem tudod, merre indulj?
Elakadásban vagy valamelyik életterületen, vagy mindig ugyanaz ismétlődik?
Van egy célod, amit régóta szeretnél megvalósítani, de folyton megállítod magad egy ponton?

Alapvető bizalommal, az emberek szeretetével, ítéletmentességgel és értő figyelemmel fordulok ez engem megkeresőkhöz.

Nem biztos, hogy én vagyok a Te embered, hogy eldöntsük, foglalj egy időpontot előzetes online konzultációra, ami kötelezettség- és díjmentes.

Biztatlak, ha úgy érzed, keress bátran!

24/08/2026

24/08/2026

Amikor a gyereknek azt mondod: - Ne légy irigy, add oda!
Tudod mit tanul meg belőle? És mit nem? És a másik gyerek?
Kiderül a videóból.
Szeretettel, Kriszta
♥️

17/08/2026

A reggeli (még) hűvös időben szeretek a kerti növényeimmel foglalkozni. Nincsen sok, de mindegyiket szeretem, ápolgatom.Van köztük fűszernövény, gyógynövény, egynyári- és évelő virág, pálma. A legtöbbet vagy magról neveljük (pálmafa), vagy mi gyökereztettük ajándékba kapott hajtásokról (leander, rozmaring). A szobanövényeink is nagy becsben vannak, velük is sokat törődünk.

Ma az jutott eszembe, hogy ahogy a növényeinket gondozzuk, ugyanúgy kellene bánnunk saját magunkkal is.

Kezdve attól, hogy ahogy betesszük a magot csíráztatni, vagy a hajtást a vízbe gyökereztetni, folyamatosan támogatjuk, szeretettel és izgatottan figyeljük, nézegetjük. Eszünkbe sem jut hibáztatni, vagy mérgesnek lenni, ha valamelyiknek nem sikerül. Ám amikor megjelenik a csíra, vagy a gyökér-kezdemény, nagyon örülünk, és elismerjük (megdicsérjük), hogy az első lépéseket sikeresen megtette. (Tényleg beszélünk hozzájuk szeretettel:-))

Aztán amikor a hajtásokat elültetjük, nagyon vigyázunk a gyökerekre, hogy belekapaszkodhassanak a földbe, és stabilak lehessenek. A minden irányba növekedésükhöz megfelelő körülményeket biztosítunk nekik: az igényük szerinti talajt, elegendő teret, egészséges táplálást és folyadék-utánpótlást.

Majd ahogy növekednek, bizony lesznek olyan hajtásaik, ágaik, amelyeket szükséges lemetszegetni ahhoz, hogy jobb életet tudjanak élni, szabadon növekedni, mert a helyükbe új, friss hajtások jönnek. Ha a növény egészét már nem szolgálókat nem távolítanánk el, akkor sokkal hamarabb elöregednének, viszont azt sem árt tudni, hogy eddig szükség volt rájuk, mert a kezdeti túlélést biztosították.

Gondoskodjunk szeretettel a növényeinkről, és ugyanúgy önmagunkról is!

♥️Szeretettel,
Kriszta

12/08/2026

EZ NEM KÉK, EZ PIROS! - Miért ne javítsuk ki a gyerekeket?

Múltkor a homokozóban egy piros vödörrel játszott egy hároméves forma kisfiú. Felnézett az apukájára a nagy munkából, és a vödörre mutatva felkiáltott:
-Ez kék!
Mire az apuka kedves, huncut mosollyal az arcán mondta:
-De Milán, ez nem kék, ez a vödör piros.

Gyakran megfigyeltem, hogy a szülők/nagyszülők ekképpen kijavítják a gyerekeket, szembe mennek a megnyilatkozásaikkal, amivel a későbbiekre nézve sok mindent befolyásolhatnak.
Például a véleményalkotásukat és annak felvállalását, a kreativitásukat, illetve az ítéletmentességüket.

Magam ilyenkor csak ennyit fűzök hozzá:
- Én ezt pirosnak látom. Te kéknek?
És mivel ez sokszor előfordult, már mondjuk is együtt, mint egy verset:
- Mindenki másképp látja a dolgokat.

MIKET TANUL MEG EZZEL?

Hogy bátran lehet kreatív, mert elengedheti a fantáziáját;
hogy hangot adhat a véleményének és ezt el is fogadjuk;
hogy sokféle nézőpont létezik, így nyitottabb lesz;
hogy ne ítélkezzünk.

Miért? Mert KRITIKA HELYETT TÁMOGATÁST KAP, és így…

… nem baj, ha ő nem úgy látja a dolgokat, ahogy én > később pedig ahogy más;

… el is mondhatja, ha másképp látja a dolgokat > később sem fogja szégyellni a véleményét, vagy félni attól, hogy nehogy butaságot mondjon, inkább meg sem szólal;

… az sem baj, ha én másképp látom, mint ő > mások nézőpontját könnyebben tudja elfogadni majd; de legalább azt biztos, hogy lehet különböző az övétől;

… megtanulja, hogy nem csak egy igazság létezhet, mindenkinek megvan a saját igaza;

… meglátja, hogy a dolgok lehetnek másmilyenek is, mint amilyennek látszanak;

… természetessé válik számára, hogy ha valaki másmilyen, az is elfogadható.

Szeretettel: Kriszta

11/08/2026

3 OK, AMIÉRT NEM SZÜKSÉGES SEMMILYEN RAJZKÉSZSÉG AZ INTUITÍV FESTÉS WORKSHOPON VALÓ RÉSZVÉTELHEZ💖

07/08/2026

Nem elég valamire csak annyit mondani a gyerekeknek: NEM! El is kell magyarázni, hogy miért nem!
Hogy megértsék, hogy jobban megjegyezhessék, hogy elfogadhassák és megtanulva betarthassák.

Persze csak akkor, ha következetesek vagyunk, és kevés olyan dolog van, amit nem szabad, de azt tényleg soha.
És nem csak elmagyarázzuk, de alternatívát kínálva el is visszük onnan.

Jelenléttel és szeretettel kapcsolódjunk a gyermekekhez!