fugit hora

fugit hora Városi séták, történetek, képek Magyarországról és külföldről, keletről, nyugatról. Névjegy: Kálmán Dániel, történész, idegenvezető.

Szűkebben vett történészi tevékenységem mellett rendszeresen kutatom a bennünket körülvevő elveszett, vagy eltűnőben lévő kultúrák emlékeit és egyéb nyomait külföldön (Iránban, Grúziában, Isztambulban, Triesztben és másutt) és Magyarországon egyaránt. Tematikus városi sétáimon ez utóbbiakat igyekszem bemutatni, szó szerint is alaposan körüljárva egy-egy témát.

Budapest, Rumbach-Madách sarok
12/02/2026

Budapest, Rumbach-Madách sarok

Vendégposztom a Wang folyón: A fiatalok véréből – egy bő százéves perzsa ballada, amely még mindig aktuális. Link a komm...
12/02/2026

Vendégposztom a Wang folyón: A fiatalok véréből – egy bő százéves perzsa ballada, amely még mindig aktuális. Link a kommentek között.

A Wang folyó versei: Isztambul újabb szellemeIsmét egy szellemfelirat, nem messze a Fedett Bazártól, ezúttal görögül, fr...
22/01/2026

A Wang folyó versei: Isztambul újabb szelleme

Ismét egy szellemfelirat, nem messze a Fedett Bazártól, ezúttal görögül, franciául és oszmán-törökül, de utóbbit háromféle írással: arab, örmény és – egyedülálló módon – héber betűkkel. Részletesen megírtam a Wang folyón, a poszt linkjét ld. kommentben.

Május elején újra Bizáncot járjuk, miközben Isztambulban leszünk – a részleteket megtaláljátok a kommentben lévő linken:
21/01/2026

Május elején újra Bizáncot járjuk, miközben Isztambulban leszünk – a részleteket megtaláljátok a kommentben lévő linken:

Első ránézésre nem tűnik túl jelentősnek az a néhány töredék, amelyek a Mátyás-Beatrix kettős portréjával átellenes tárl...
18/07/2025

Első ránézésre nem tűnik túl jelentősnek az a néhány töredék, amelyek a Mátyás-Beatrix kettős portréjával átellenes tárlóban kaptak helyet. Pedig nagyon is jelentősek, és nem véletlenül kerültek ide, ugyanis a kettős portréhoz hasonlóan ez a néhány töredék is a firenzei Benedetto da Maiano kezét dicséri. Jobb híján csak pars pro toto, a teljes művet már legfeljebb csak elképzelni tudjuk. Egy angyalszobor töredékei és két kerubfejes konzol, ennyi ugyanis az, ami bizonyosan megmaradt a visegrádi ferences templom all'antica főoltárából, amelynek a létezéséről egyedül ez a néhány részlet tanúskodik. Az arcokon látható rongálás valószínűleg nem a templom 1540-es évekbeli összedőlésének következménye, hanem még az 1526-os török pusztítás nyoma.

Ha nem tévedek, ezek a töredékek a közönség számára itt, az MS mester kiállításon debütálnak, ugyanis alig egy éve kerültek elő Visegrádon a ferences kolostor feltárásából, a korban szintén neves Anton Pilgram gótikus hálóboltozatával együtt. Beteszem kommentbe a Pazirik videóját a felfedezésről, Buzás Gergely beszámolója és a Válasz Online cikke kíséretében, érdemes megnézni-elolvasni őket.

Számunkra valószínűleg a legismertebb Mátyás- (és Beatrix-)portré, a firenzei Benedetto da Maiano munkája 1476 körülről....
17/07/2025

Számunkra valószínűleg a legismertebb Mátyás- (és Beatrix-)portré, a firenzei Benedetto da Maiano munkája 1476 körülről. Kiállítási fényviszonyok között elsőre azt hihetnénk, hogy a keret áttört, pedig nem, a carrarai márvány alakok hátterét sötétzöld szerpentinit alkotja.

Vasárnapig még látogatható az MS mester-kiállítás a Szépművészetiben. Ha az ember figyel, a bejáratnál rögtön jobbra egy...
15/07/2025

Vasárnapig még látogatható az MS mester-kiállítás a Szépművészetiben. Ha az ember figyel, a bejáratnál rögtön jobbra egy puttó fogadja a 16. század eleji Nagyszebenből, jobbjában Jagelló-címer. Kicsit félreeső helyen van, elsőre magányosnak is tűnik. Csak a kiállítás vége felé kerül meg két társa, amelyek Ludwig Ebmer chiemsee-i püspök 1516-os epitáfiumának előterében tartják a püspökség és az elhunyt családi címerét.

Ez itt épp egy tavaszi fotó, de a Város ősszel is nagyon szép. :) Még van idő jelentkezni az októberi Bizánc-járásra, le...
15/07/2025

Ez itt épp egy tavaszi fotó, de a Város ősszel is nagyon szép. :) Még van idő jelentkezni az októberi Bizánc-járásra, legeslegkésőbb a hónap végéig. A linket a részletekkel beteszem kommentbe.

Kis túlzással ez a 11. századi mozaik (még mindig a déli galéria keleti felén járunk) elég sok mindent magába sűrít a bi...
08/07/2025

Kis túlzással ez a 11. századi mozaik (még mindig a déli galéria keleti felén járunk) elég sok mindent magába sűrít a bizánci történelemből. A kulcsfigura ezúttal a Krisztus balján látható Zoé, VIII. Konstantin lánya, aki két férjet-társcsászárt fogyasztott el élete utolsó bő két évtizedében. A harmadik, IX. Monomakhos Konstanin túlélte őt, így most az ő arca látható az alábbi mozaikon Krisztus jobbján – a képet ugyanis aktualizálták, az éppen aktuális császár képét helyezve a bíborban született császárné mellé. Ha jobban megfigyeljük, látszik, hogy Zoé és Krisztus arcát is cserélték, erre talán a stílusegység miatt volt szükség.

(See English below)A déli galéria keleti felén látható a Komnénos-mozaik. Középen Szűz Mária a gyermekkel, jobbján II. I...
07/07/2025

(See English below)

A déli galéria keleti felén látható a Komnénos-mozaik. Középen Szűz Mária a gyermekkel, jobbján II. Ióannés Komnénos bizánci császár, balján pedig felesége, Iréné, leánykori nevén Piroska, I. (Szent) László magyar király lánya, aki Bizáncba ment férjhez 1104-ben. A fal hajlatában elsőszülött fiuk, Alexios – a mozaik valószínűleg az ő társcsászárrá koronázásához köthető.

The Komnénos mosaic is located at at the eastern part of the southern gallery. The Virgin and the Child can be seen in the middle, while on their left stands Emperor John II Komnénos, while on their left Empress Iréné, or Piroska, by her maiden name, the duaghter of Saint Ladislaus I of Hungary, who married to John in 1104 and ascended to the throne in 1118. The mosaic can be dated around the time of the coronation of their firstborn child, Alexios as co-emperor – he can be seen at the bend of the wall.

(See English below)A Madonna tekintete. „Lo sguardo della Madonna”, írhatnám, ha Ravennában, Rómában, vagy valahol másut...
04/07/2025

(See English below)

A Madonna tekintete. „Lo sguardo della Madonna”, írhatnám, ha Ravennában, Rómában, vagy valahol másutt Itáliában lennénk, de hát ez a keleti Rómából van. Miután a Hagia Sophiát 2020-ban visszamecsetesítették, az alsó szintről látható mozaikokat nagy vásznakkal takarták el. A szentélyboltozat Istenszülő-mozaikja azonban egy sávban látható maradt, talán a jól felfogott jelentősége miatt: ez a templom legidősebb mozaikja, 867-ben, nem sokkal a képrombolás után készült. A részleges eltakarásnak viszont van egy olyan, az eltakaró szándékával ellentétes hatása, hogy csak még jobban ráirányítja a figyelmet arra, amit el akartak takarni és a látható részek nagyobb hangsúlyt kapnak – itt ilyen az Istenanya és a gyermek Jézus tekintete. Ettől persze még az eredeti egész sokkal szebb lenne, de hát ha egyszer nekünk most ennyi jutott. Sőt, még ennyi se, mert ezeket a képeket még 2022-ben fotóztam, amikor a Hagia Sophia már mecset volt, de csak az alsó szintre engedték be az embereket. Most épp fordítva van: az alsó szintre csak török állampolgárok mehetnek, mindenki más be kell érje a galériával, ahol persze a jelentős mozaikok nagy része van, de a szentélymozaikot onnan legfeljebb csak távolról csodálhatjuk.

The look of the Madonna. „Lo sguardo della Madonna”, I would say if we would be in Ravenna or Rome or elsewhere in Italy, but this piece is from the Eastern Rome. When they turned the Hagia Sophia into a mosque again in 2020, they covered the most important mosaics which could be seen from the ground floor. They left a small part of the Theotokos-mosaic of the apse uncovered, however, perhaps reflecting its importance: it is the oldest one in the whole building, dating back to 867, not long after the iconoclasm. The partial cover has an effect though, one opposite to the intention of those who wish to cover it: it drives the focus more on the thing covered, also giving more emphasis to the visible parts – here, to the look of the Virgin and the Child. Of course the whole, intact piece would be better still, but we've got only this partial view. Or not even this, as these pictures were taken in 2022 when the Hagia Sophia was a mosque already, but only the ground floor could be visited. Now it is the other way round: the ground floor can be accessed only by Turkish citizens, everyone else has to go to the gallery. The most important mosaics are up there, but from the gallery we can have only a distant view of the apse mosaic.

(See English below)A Deesis-mozaikot (ld. az előző posztban) 1934 júliusában fedezték fel újra, néhány fotó a restaurálá...
02/07/2025

(See English below)

A Deesis-mozaikot (ld. az előző posztban) 1934 júliusában fedezték fel újra, néhány fotó a restaurálásról a feltárást végző Byzantine Institute of America gyűjteményéből. A harmincas években a múzeummá alakítás égisze alatt a Byzantine Institute a török állam támogatásával falkutatást végzett, hogy megtalálják a jó nyolcvan évvel korábban, az 1840-es évek restaurálása során újból vakolat alá került mozaikokat.

The Deësis mosaic (see the previous post) was rediscovered in July 1934, here are a few photographs of the restoration and afterwork, from the collection of the Byzantine Institute of America which was responsible for the process. In the early thirties when the Hagia Sophia underwent a period of examination and restoration before it could be opened again to the public as a museum. The Byzantine Institute, with the support of the Turkish government, examined the walls in search of the mosaics which were covered again some eighty yeas before, during the restorations in the 1840s by the Fossati brothers.

Cím

Budapest
Budapest

Weboldal

http://walkwithahistorian.com/

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni fugit hora új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Megosztás

Kategória