02/08/2012
Jártál már valamikor Trogirban? Ha nem akkor itt a megfelelő időpont! :) Ízelítőnek egy pár sor a városról. Trogir (latinul Traqurium) város Horvátországban. A városközpont „Trogir történelmi városközpontja" néven az UNESCO kulturális világörökség-jegyzékében szerepel. Splittől 27 km-re a Kastelanski öböl végénél fekvő kisváros és kikötő. A város tulajdonképpen egy kis szigeten fekszik Čiovo sziget és a szárazföld között. Környékén számos festői öböl található, különösen a Seget és a Saldun öböl. Először az illírek alapítottak itt települést, ők voltak az őslakosok amikor első gyarmatosítóként a Siracusai görögök hódították meg a környéket és Kr. e. 390-ben Vis (Lissza) szigetén megalapították Issát és a Kr. e. 3. században Traguriont. E görög településeket görög geográfusok is megemlítik. Pompeius elleni győzelme után Caesar megszüntette a települések függetlenségét és a terület a Római Birodalom része lett. Plinius római történész az 1. században Traguriumot mint római várost és fontos kikötőt említi. A birodalom kettészakadása után a város Dalmáciával együtt a Bizánci Birodalom része lett. A bizánciakat hamarosan elsöpörte a népvándorlás vihara, majd a 7. században avarok és szlávok érkeztek erre a vidékre és az új hódítók a korábbi romanizált őslakókkal keveredtek. 814 körül Nagy Károly hódította meg a várost. A 10. században Trau a megalakuló horvát állam része lett és a horvát királyoktól kiváltságokat kapott. A horvát királyi ház kihalásával a terület a Magyar Királyság része lett és 1105-ben a város megnyitotta kapuit Kálmán király serege előtt. 1108-ban a király a várost kiváltságokban részesítette. 1116-ban Velence foglalta el, de még ez évben visszatért a magyar uralom alá. 1124-ben II. István ismét elfoglalta, de 1125-ben ismét Velencéé lett. 1137-ben II. Béla serege foglalta el. 1164-ben Bizánc békekötéssel szerezte meg, de 1167-ben behódolt III. Istvánnak. 1170-ben ismét bizánci sereg foglalta el, de 1180-ban III. Béla visszafoglalta. 1242-ben ide menekült IV. Béla az üldöző tatárok elől. 1322-ben a velenceieké lett, de 1356-ban Nagy Lajosnak meghódolt. 1420 júniusában a velencei sereg véres csatában foglalta el a várost, ezzel addigi kiváltságait elveszítette. A velencei uralom a 18. század végéig tartott. A város vezetői ez időszakban folyamatos harcot vívtak a kormányzók és nemesek önkényeskedései ellen. A török hódítók elleni szüntelen harc a 17. századra tönkretette a város gazdaságát. A Velencei Köztársaság megszűnésével a város Napóleon illír tartományának része lett, a francia uralom 1814-ig tartott. A város ezután a Habsburg Birodalom részévé vált. 1867-ben Strossmayer püspök támogatásával horvát nemzeti könyvtárat alapítottak és a város a horvát kultúra egyik központja lett. 1918-ban a Monarchia összeomlásával a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1941 áprilisában olasz csapatok szállták meg Traut és a város Olaszország része lett, de 1944-ben felszabadult és 1990-ben népszavazás után a független Horvátország része lett.
Látnivalók
Az óváros a 13. és 15. század között épített városfalakon belül alakult ki. Védelmi rendszerének fő részei a Kamerlengo citadella és a Szent Márk torony. A Kamerlengo citadella a sziget délnyugati részén áll, mai formáját a 15. században nyerte el. Délebbre áll a Szent Márk torony, szintén 15 . századi építmény. A két építmény között a francia megszállás alatt épített klasszicista stílusú gloriett áll. A város főterén áll a Szent Lőrinc-székesegyház, mely a 13. és 15. század között épült román-gótikus stílusban. Főkapuja Dalmácia legértékesebb épületszobrászati alkotása 1240-ben készült, Radovan mester műve. A bejárat melletti oszlopokon a négy évszakhoz köthető munkálatok láthatók. A külső oszlopokon szentek és apostolok, az oszlopok belső oldalain pedig képzeletbeli állatok láthatók, mint sellő, kentaur, szirén, griff madár. A Radovan kapu legszélén két oroszlán, balra felettük Éva, jobbra pedig Ádám szobra látható. Trogir keresztelő kápolnája 1464-ben készült, Andrea Alesi alkotása. A nyolcszög alakú szószék a 13. századból való. A gótikus kórus 14. századi, freskóit itáliai mesterek festették. A gótikus Szent Jeromos-kápolna 1438-ban épült, a Boldog Ivan Ursini kápolna 15. századi, a legszebb reneszánsz építmény Dalmáciában. A székesegyház előtti téren a loggia 15. századi, a kis Szent Sebestyén templom reneszánsz stílusban épült. A loggia déli falát Ivan Mestrovic Tomislav horvát király képe díszíti. A kora középkori Szent Borbála-templom 9–10. századi, a legrégebbi templom a városban. A városháza (Općinska palača) 15. századi épület, melynek homlokzata 1890-ben kapta reneszánsz elemeit. A tengerparton áll a Keresztelő Szent János-templom. A 13. századból való középkori freskókkal és a Ciripko család sírjaival.
Séta Trogir óvárosában
Érdekességként észrevehetjük Trogir utcáin sétálva, hogy nem csak a házakat építették kőből (pontosabban mészkőből), hanem az utcák is ilyen kőtömbökkel vannak burkolva. Az idők során az utcák középső részén, ahol az emberek járnak, annyira megkopott ez a járóburkolat, a házak falainak lábazatához képest, akár tíz centiméterrel is lejjebb lehet az utca kövezete. A kövek nem egyforma keménysége miatt, nem mindenhol egyenletesen koptak le ezek a járólapok.
Trogir hajóskikötője
Az átellenes parton – a Ciovo sziget partján – egy 180 férőhelyes hajókikötő üzemel, amely a 4-tõl egészen a 18 méteres hajóknak is kikötési lehetőséggel tud szolgálni. Minden kikötőhelynél áram- és vízcsatlakozás van, valamint a kikötőn található még mosdó, tusoló, és egy tíz tonnás emelő is, üzemanyag állomással.
