16/04/2025
https://www.facebook.com/share/15DMatj89D/
A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja
Állandó kiállításunkban, a Purim tárgyai között látható egy különleges tekercs, mely formájában és némiképp nyelvezetében is a hagyományos Eszter tekercsekre emlékeztet, tartalma azonban nagyon más. A veretes héber nyelven írt szöveg a magyarországi holokauszt történetét foglalja össze.
Bányai Viktória és Csősz László: Megillat Horthy / Horthy-tekercs – Egy elfelejtett emlékezés címmel adtak közre alapos kutatás után tanulmányt, amely a Targum folyóiratban is megjelent.
https://www.targum.academy/targum-2022-1-10/
Részletek a szövegből:
„A tekercs héber nyelvű szövege a numerus clausustól a zsidótörvényeken, munkaszolgálaton át a deportálásokig és a főváros zsidó lakóinak üldözéséig foglalja össze a magyarországi zsidóság tragédiáját, a háború utáni újrakezdés fájdalmas és óvatos bizakodásával végződik. Bár a szöveg keletkezésének még több részlete tisztázásra vár, az bizonyos, hogy 1956 kora őszén készült a párizsi Ismeretlen Zsidó Mártír Síremlék részére, ott – a többi túlélő közösség megillája között – Magyarországot, a magyarországi zsidóság „szenvedés történetét” volt hivatva reprezentálni. Ez a szerep különös jelentőséget ad a szövegnek, melynek magyar fordítását az ELTE Hebraisztika szakán tanuló hallgatók közreműködésével adjuk közre.”
„A szöveget átszövő idézetek három rétegét különböztethetjük meg. (14) Az első réteg Eszter könyve, amely a „műfaji-formai” keretet is adja, azonban az indító mondatok után már csak két helyen tér vissza, bár két hangsúlyos helyen. Az első ilyen „A törvény kiadatott” (15) fordulat, amely Eszter könyvében a kiirtást elrendelő királyi parancs közzé téte lénél szerepel, a Megillat Horthyban pedig a kamenyec-podolszkiji deportálás leírásában, vagyis az első, az érintetteknek már az életére törő rendelkezésben. Ez egy hosszú sort nyit meg, de mindenképp fordulópont. A második idézet egy újabb fordulóponton, a fővárosi zsidóság deportálásának leállításakor jelenik meg: „azt hitték a zsidók, hogy módot kaphatnak szabadulásra és menekülésre”.(16) A mindenki számára jól ismert szövegpárhuzam, Eszter könyvének használata ugyanakkor nemcsak az egyezésekre irányítja a befogadó f igyelmét, hanem kimondatlanul is feltűnővé teszi azok hiányát is, főképp a két történet nagyon is eltérő lezárásában. A Megillat Horthyban ugyanis – szemben Eszter könyvével – az üldözés rettenete nem örömünnepbe fordul át, hanem a legyengült túlélők között folytatódik a halálozás, a halottak eltemetése, a romok helyreállítása vár rájuk, és elmarad az üldözők megbűnhődése is. „1945. január 18-án kihirdettetett az ostromolt főváros, Budapest felszabadulása. És lerombolták a gettó falait, de sok csontváz-ember bár felszabadult, már nem volt ereje felépülni. Múltak a napok és hónapok, de a halál tovább aratott, és sokan estek el rájuk küldött sarlója által. Az életben maradtak összegyűjtötték testvéreik maradványait, és örök nyugalomra helyezték őket.” (17)
13 A vidéki közösségektől beérkezett válaszokat és mártírnévsorokat lásd: MIOK 1956-os felmérés a vidéki zsidóság holokauszt alatti emberveszteségeiről és anyagi kárairól, HJMA VI-6-1-3 és A MIOK körkérdésére beérkezett veszteséglisták, 1956., HJMA VI-6-1-4.
14 A Biblia-idézeteknél mindig az IMIT Bibliát vettük alapul, a fordításban is ahhoz igazítjuk.
15 Eszter 3,15.
16 Eszter 4,14: „Mert ha te most némán hallgatsz, a zsidók kaphatnak módot máshonnan a szabadulásra és menekvésre (…)”
17 Megillat Horthy, 13. hasáb.
https://collections.milev.hu/exhibits/show/365/item/31397 -4
https://www.szombat.org/hagyomany-tortenelem/megillat-horthy-horthy-tekercs-egy-elfelejtett-emlekezes
