30/08/2025
Önmagunkkal együttérzőnek lenni azt jelenti, hogy amikor szülőként szenvedünk, hibázunk, vagy kevésnek érezzük magunkat, nem fordulunk el magunktól, és nem kezdjük el ostorozni saját magunkat. Ehelyett megengedjük magunknak a megértést és a kedvességet.
Mert a szülőségben természetes, hogy nem leszünk mindig türelmesek, hogy vannak nehéz napok, dührohamok, sírások, amikor egyszerűen nem úgy reagálunk, ahogy szerettük volna.
Ez nem azt jelenti, hogy rossz szülők vagyunk, hanem azt, hogy emberek vagyunk.
Ha ilyenkor képesek vagyunk elfogadni a valóságot, és kedvesen fordulni önmagunk felé, akkor kevesebb stresszt, frusztrációt és önvádat élünk meg és több egyensúlyt, megnyugvást, erőt találunk.
Pont erre van szükségünk ahhoz, hogy a gyerekeinknek is ezt tudjuk továbbadni.
