Ozmánbük Zalaegerszegtől 20 km-re fekszik.Bár Zalához tartozik ,de a Vasi-Hegyhát tájegységét képezi.A név viszonylag későn tűnt fel a forrásokban,a 16.század közepén hegyháti nemesek felsorolásánál említik.A Vasi-Hegyháton vezetett az a fontos útvonal (középkori néven Olasz-,vagy Király út),az ország középpontjából kiindulva tartott Észak Itália irányába.Ennek feltehetően római előzményekkel is r
endelkező útvonalnak a védelmére épült fel az ún. Római sánc,amely a korai magyar határvédelem egyik belső vonala.A hegyháti útvonal a fontosságát az egész középkoron át megőrizte.Az Itáliába tartó kereskedelemnek a török hódoltság vetett véget..A hegyháti falvak a 16.század végén behódoltak a töröknek,és a közvetlen fenyegetettség csak Kanizsa felszabadítása(1690) után ért véget.A mai Ozmánbük két részből tevődött össze.A középkorban egyik részét temploma miatt Egyházasbiknek,a másik részét Túlsó-,majd a török hódoltság idején Oszmán kanizsai bég nevét felvéve O(s)zmánbük néven jegyzik a krónikák.Bük első említése a 14.századból származik.A falu első birtokosa a Byki család tagjai már 1531-ben a török pusztításaira hivatkozva eladták itteni két nemesi kúriájukat .A falu a török háború idején a 17.században elnéptelenedett,de hamarosan újratelepült.1690-ben a faluban elhagyott,lepusztult egytornyú templom állt,melyet 1748-ra romjaiból építettek fel és még ma is megtalálható.Ozmánbükhöz tartozik,de Halalstóhoz van közelebb a valaha önálló 30 lelket számláló Márkus település.A község tájértéke felbecsülhetetlen és kihasználatlan.A patakvölgyek tiszta levegőjű,szelíd vadban,madárcsicsergésben gazdag erdőknek adnak otthont.A patakvölgyek mentén lovastúra útvonal található.