Biobella

06/08/2026

Már mindenkit itatok. Itatom a lovainkat, a fáinkat, az ültetett cserjéket, a hangyákat, az őzeket, szarvasokat, madarakat...
Közben olvasom a vitákat a jégerről, a fogyasztás mérsékléséről ( 17-22 óra közt, te kis hamis, ne moss, ne főzz, érted? Hiába akkor estél haza a melóból, ne tedd, spórolj..)
Lassan 10 millió atomerőműszakértő, vízügyes, klímakutató, energetikai szakértő országa leszünk, mindenki megmondja a tutifrankót, te meg állsz, és nem is érted..
Közben a falusi postánkon 24 fok ( kint 38), szinte rossz bemenni, a klíma ráadásul értelmetlen helyre rakva, a nagyatádi ex- tak.szöv mindkét ajtaja tárva- nyitva, miközben bent hűtik az egész épületet, lidlbe bemész, fagyhalált halsz a tejespultoknál, hogy csak hirtelen párat mondjak- de ne moss este, és ülj a negyediken 37 fokban. ☝️🤷🤷🤷😵‍💫
A dolog már hajaz az oltott- oltatlan vitára...😵‍💫🤣☝️😂
Félreértés ne essék, részemről tényleg figyelembe veszem , hogy feleslegesen ne menjen , dolgozzon mosógép, fagyasztó, stb. Vasalni nem vasalok, viszont van egy hiperjó szárítógépem - és nem félek használni 😁, leszedi a macskaszőrt, kisimítja a ráncokat- néha az enyémet is . Klímánk nincs, viszont 60 cm- es falaink igen, mivel a ház 180 éves.
Nem mondok le az autómról, és huncut módon múltkor kimentem Kaproncára motorral ...kenyérért. (2x50 km) 😉😎
Gyarlóak vagyunk, romokon táncolunk.
Várjuk az esőt - és talán a csodát.

12/04/2026

Elég.
A magyar társadalom jó része mentálisan beteg.
Egymást gyűlölve írják, önmagukban üvöltve a saját igazukat- holott nagy valószínűséggel mindannyian csak pici részigazságokat látunk.
Elég.
Én inkább fákat ültetek, meggyet, szilvát, - cserjéket: ribizlit, egrest.
Bort iszunk csendben a teraszon, a macskák itt settenkednek boldogan, sejtelmesen.
Európához szeretnénk tartozni, fejet magasba emelve, büszkén, de valahol belül a társadalom nagyrésze térdre hullva, lelkileg megnyomorodva,lelkileg betegen, irigyen rohad.
Elég.

05/04/2026

25/03/2026

Biobella, 1.rész.
Nézem, 11 éve megy a Biobella oldal..hol így, hol úgy- posztokkal, vagy több éves hallgatásokkal.
Egy szikraként indult- a név jött először, bár a bio-vonal akkor már megvolt, egy gondolat, egy érzés - biotermesztés, biokert...meg a lányom, Izabella neve .. és megteremtődött a Biobella név, az életérzés, szösszenet, nevezzük bárminek.
Az első gondolat, hogy mi is legyen ez az egész , az a Föld- vagy földgyógyítás volt. Termelni kell, vetni, vegyszermentesen, és mutatni, hogy így is lehet, lehetne. Lovak és tehenek, birkák, szamarak és kecskék - külön fejezet, egyszer talán leírom.
Csodák, buktatók, örömök és nehéz éjszakák, jó évek és nehezebbek, ahogy lennie kell.
Vinni kell a lángot.

23/11/2025

Maradj gyerek, tovább élsz. 😁😂

09/11/2025

81 éve, 1944. november 9-én 35 éves korában agyonlőtték
Radnóti Miklós költőt

RAZGLEDNICÁK
1
Bulgáriából vastag, vad ágyuszó gurul,
a hegygerincre dobban, majd tétováz s lehull;
torlódik ember, állat, szekér és gondolat,
az út nyerítve hőköl, sörényes ég szalad.
Te állandó vagy bennem e mozgó zürzavarban,
tudatom mélyén fénylesz örökre mozdulatlan
s némán, akár az angyal, ha pusztulást csodál,
vagy korhadt fának odván temetkező bogár.
1944. augusztus 30. A hegyek közt

2
Kilenc kilométerre innen égnek
a kazlak és a házak,
s a rétek szélein megülve némán
riadt pórok pipáznak.
Itt még vizet fodroz a tóra lépő
apró pásztorleány
s felhőt iszik a vízre ráhajolva
a fodros birkanyáj.
Cservenka,1944. október 6.

3
Az ökrök száján véres nyál csorog,
az emberek mind véreset vizelnek,
a század bűzös, vad csomókban áll.
Fölöttünk fú a förtelmes halál.
Mohács,1944. október 24.

4
Mellézuhantam, átfordult a teste
s feszes volt már, mint húr, ha pattan.
Tarkólövés. - Így végzed hát te is, -
súgtam magamnak, - csak feküdj nyugodtan.
Halált virágzik most a türelem. -
Der springt noch auf,* - hangzott fölöttem.
Sárral kevert vér száradt fülemen.

Szentkirályszabadja,1944. október 31.

19/10/2025

❤️🙏🏍️❤️🏇

04/10/2025

“Ma örökbe fogadtam egy embert. Megszakadt a szívem érte, hogy olyan magányosnak és zavarodottnak láttam őt. Hirtelen láttam a könnyes szemét, amikor az enyémbe nézett. Szóval teljes erőmmel ugattam, és mentem utána, követtem őt házról házra. Végül elég közel jutottam ahhoz, hogy megérintsem a kezét az orrommal. Az ember mosolygott és éreztem, ahogyan a hideg szíve elkezdett felmelegedni. Odahúzódtam az arcához és éreztem, ahogyan a könnyei elkezdtek potyogni. Ránéztem és ő egy csodás mosollyal viszonozta. Beleugrottam izgatottan az ölébe, megígértem, hogy jó leszek, örökké szeretni fogom és hogy soha nem hagyom el. Milyen szerencsés volt, hogy éppen ott haladt el, ahol én voltam és így találkozhattunk. Én is szerencsésnek éreztem magam. Annyi ember elment arrafelé, de csak ő, egyedül ő nézett rám. Örülök, hogy ő választott és én megmenthettem az életét. Örökbe fogadtam egy embert.”
(Az állatok világnapján megidéztem az Állatkirályt)