Csíkszéki EKE

02/06/2026

Honismereti túra a Csíkszéki Erdélyi Kárpát Egyesület szervezésében 2026.05. 30-án
A találkozási helyen túravezetőnk, László Ilona ismertette a túra kiindulópontjáig való feljutást, autókkal a Szarkakőre. Aztán mégis néhányunkat telefonon kellett visszatereljen a felújított mezei útra a csoporthoz.
A tetőn üdvözli a résztvevőket, ismerteti az útvonalat, amely 21,6 km, 790 m szintkülönbséggel, meredekek és lejtők váltakozása.
Két, Udvarhelyszék ősi székely településére indulunk, melyek közigazgatásilag Homorodszent- márton községhez tartoznak.
A tető ezen pontjáról nyílik a legszebb kilátás minden irányba. A Hargita hegység kékes vonulatára , a meseszép zöld környezetbe meghúzódó nagyobb- kisebb , számomra először hallott településekre, pl. Dobó.
Utunk jobb oldalán látható a 3 m magas terméskőből felújított kőkereszt. Húsvéti határkerülők egy stációja . Továbbmenve , piros -fehér tarka tehenek , lovak , juhnyáj legel. Pásztor kutyák közelednek felénk, majd visszaandalognak a nyájhoz. Hatalmas tölgyfa törzsén feltűnt az M betű a nyíllal, bal felé jelezve a végtelennek tűnő útat Csíksomlyóra.
Több száz éves tölgyek között járunk, majd cifra, bádogtetejű fakereszt mellett haladunk a Gyepes patak völgyébe, amíg a " világ végére " érünk , Homorodremetére. Nevét a település egy ott lakó remetéről kapta. Első látvány, egy rendezett gyümölcsöskertben nagyméretű színes edények tartóra akasztva , tűzhely üsttel , lakóház és kisebb juhnyáj .
Keskeny földútról , régi és felújított házak, kapuk, veteményes kertek, melegházak láthatók. Fahíd vezet át a Gyepes patakon , bal oldalt római katolikus templom és felújított épület, útmenti fa kereszt , világháborús emlékmű, jobb oldalt gémes kút áll az út szélén. A falu utolsó érdekes favázas házát elhagyva, megszólalt a déli harangszó.
Az egyedülálló 19.századi , köralapú és zsindelytetejű szélmalomnál csoportkép készül, majd óriási magas bükk erdőbe felfelé vezet utunk. Tovább sokszínű virágos réten, füves legelőkön gyönyörködhetünk a hegyek- völgyek szépségeiben.
Egy dombon ebédeltünk, ahonnan láthattuk a Gyepes patak völgyét , a dombok ölelésében a települést. Gyepes nevét, füves legelőiről kapta. Az itt élő emberek főként állattenyésztésből, földművelésből élnek. Magyar nemzetiségűek, dolgosak, vendégszeretők.
Az 1835-1840 között épült unitárius templom (ékszerdoboz), berendezése kézzel festett motívumokkal díszített, örömet fakasztó. Őrzi a népi bútorfestés hagyományait. Rendkívül díszes 18. századi orgonája , kék alapszinű aranyozott faragványokkal , a felújítás után 2020 szeptember 19 újra meg szólalt .
Fából készült kis pallón lehet átmenni az alig csörgedező patakocskán. Esőzés idején, úgy megárad , hogy mindent sodor magával, ami útjába kerül, megbénítva a lakók átjárását egyik oldalról a másikra. Hagyományos kőépület előtt fotózkodunk majd a helyi temetőn át újra virágos kaszálón, meredeken és lejtőn járunk.
Napfürdőzve , erdőben hűsülve, széltől frizuránk többször átfésűlve, mindenkivel kicsit ismerkedve utunkba esett a Szarkakő , ahol megpihentünk.
Rövid gyaloglás után vissza értünk a kiinduló helyükre. Szóval nem lehet leírni, látni kell ezt a szépséget , amely körülvesz!
Aki, ma vállalta, hogy időt, energiát nem sajnálva végig járja és kellemessé varázsolja a mai napot, önmaga és túratársai számára, biztos nem bánta meg !
Kelt Baróton 2026.05.31-én
Gál Melinda

Shared album · Tap to view!

19/05/2026

A Vargyas túra képekben! 🥾🙂

28/04/2026

A Csofronka túra képekben! 🥾🙂

31/03/2026

Hóvirág túra képekben! 🥾🙂

https://photos.app.goo.gl/ABWVT5Ur8U1smrWC8

Útvonal: Málnás-fürdő-Herecz-vára-Kincsás-vára-Zoltán kútja-Bodoki-csúcs(1194m)-Málnás-fürdő
Túravezető: Kozman Zsolt
Fotók: Fénya József

11/03/2026

Nőnapi túra képekben!🥾🙂

Shared album · Tap to view!

09/02/2026

Téli Istenszéke túra

A Csíkszéki Erdélyi Kárpát Egyesület (CsEKE) 2026. február 8-ra hirdette meg a már hagyományossá vált téli Istenszéke túrát. A hagyományhoz az is hozzátartozik, hogy Solti Imre túravezető vállalja minden év februárjában ennek a közepesen nehéz túrának a megszervezését, lebonyolítását.
Vasárnap kora reggel 6 órakor találkozott a csapat egy része a belső Lidl parkolójában, innen indultunk autókkal Dédabisztra felé. Az időjárás nem ígérkezett kedvezőnek, sűrű köd ülte meg a Csíki-medencét, helyenként még esett is az eső, és az időjárás előrejelzés szerint sem várhattunk sok jót a mai naptól. Ennek ellenére a valamivel több, mint két órás autóút után lelkes kis csapat gyűlt össze a Bisztra-patak völgyében, és örömmel állapítottuk meg, hogy a borongós reggel ellenére volt érdeklődés a túra iránt, hisz voltak résztvevők Sepsiszentgyörgyről, Szovátáról, Gyergyószentmiklósról, a Kászonokból, és természetesen Csíkszeredából, valamint környékéről.
Indulás előtt számba vettük magunkat: 23 kétlábú lelkes természetjáró, és egy négylábú társuk alkotta a csapatot, amely a Hidas-patak mentén kezdte meg az emelkedést követve a kék kör turistajelzést. A terep eleinte nem volt nehéz, viszont sok mellékpatak, vagy inkább mellékér ömlik a Hidas-patakba, amelyek álszelésekor vigyázni kellet, nehogy bokáig süllyedjünk a latyakos sárba. A völgyet még hó borította, de az enyhe időjárás miatt ragadós, tapadós hórétegen araszoltunk felfelé a völgyön, amit helyenként ázott avarréteg váltott fel. Mindez semmit sem rontott a csapat jókedvén, jó hangulatban, jó tempóban haladtunk felfelé. Egy idő után elhagytuk a Hidas-patak völgyét, és ezután következett a túra legmeredekebb része, mondhatjuk, a csúcstámadás. Szerencsére legtöbben megfogadtuk túravezetőnk tanácsát, nem hagytuk otthon a hókarmokat, amiknek most igen nagy hasznát vettük a jeges-havas kaptatón.
Túravezetőnk javasolta, hogy innen mindenki a saját tempójának megfelelően haladjon, és megegyeztünk, hogy ha felérünk a platóra, akkor bevárunk mindenkit, mielőtt tovább indulnánk a kilátó irányába. A csapat bevárására azonban valamivel a platóra való feljutás előtt sor került, mert az élen járó túratársak jelezték, hogy az ösvényen, ahol haladunk, friss medvenyom ékeskedik. Sípoltunk, túrabotokat kocogtattunk össze, ami hatásosnak bizonyult, mert a maci (nyomairól ítélve) létért az ösvényről, és a sűrűben folyatta útját.
Vastag hórétegen bukdácsolva folytattuk utunkat, rengeteg vadállat nyomait fedeztük fel a hóban: a már említett medvenyom mellett volt szarvas-, róka-, helyenként mókusnyom is, és a hozzáértők még fajdkakas nyomait is felfedezték a hóban.
Először a nyugati kilátó felé vettük az irányt. Sajnos, a köd nem szállt fel, és elérve a kilátót nem nyílt kilátás a Maros-völgyére, nem tudtunk gyönyörködni a Wass Albert által is oly gyönyörűen leírt tájban. Félórás ebédszünet után a keleti kilátó következett, ahol alig körvonalazódott az 1380 méter magas Istenszéke, és csak tippelni tudtunk, hogy a sűrű ködfátyol mögött hol is lehet a Kelemen-havasok fővonulata, vagy merre lehetnek a Görgényi-havasok.
Visszafele indultunk, hamarosan elértük a kék háromszöggel jelzett turistautat, amely az Utas-patak völgyén vezetett le minket. Bár nem volt annyira meredek a lefele vezető út, mégis nehézkesen haladtunk, mert nehezítette a járást a helyenként jeges, helyenként latyakos hó. Az ereszkedést nehezítette, hogy sokszor át kellett keljünk az Utas-patakon ahhoz, hogy haladni tudjunk lefelé. Minden felé, ahol eljártunk, olvadt a hó, csermelyek csörgedeztek lefelé, néha egy-egy madárdal is hirdette, hogy hiába van még odafenn térdig érő hó, a tél a végét járja, s - Áprilyt idézve - ,,hökken a hó a hideg havason".
Leérve a hegyről, körtúránk a Bisztra-völgyében végződött, ahol a 6-7 órásra tervezett túra végére érve, 800 méter szintkülönbség és 14 km megtétele után mindenki büszke volt magára, hisz épségben ért vissza kiindulópontunkhoz.
Megköszöntük túravezetőnknek a lelkes irányítást, majd jó pihenést és könnyű hetet kívánva mindenki indulásra készen állt, hisz még több órás autóút várt ránk hazáig.

Lejegyezte, Péli Mária
Csíkszereda

Shared album · Tap to view!

26/01/2026

A szombati hótalpas túra képekben.
Útvonal: Tolvajos-tető és Zsögödfürdő között.

19/01/2026

Xantus kápolna – Hosszúaszó túra
Fergeteg havának tizenhetedik napján, a Csíkszéki Erdélyi Kárpát Egyesület szervezésében, Kocsis György és Balázs-Bécsi Rozália vezetésével, a korábbi évek hagyományát követve emléktúrára indultunk.
Ezúttal az egykori tatárbetörések története elevendett meg, a hősiesen helytálló eleinkre emlékezhettünk, az 1694-es utolsó csíki ütközetre, amikor Xantus Keresztes királybíró is életét veszítette, neki állít emléket az újjáépített kicsi kápolna Hosszúaszó völgyében.
Egy szép napsütéses, tiszta téli reggelen keltünk útra, mínusz 21 C fokot mutatott a hőmérő, amikor elindultunk Csíkszeredából, annak idején is ilyen kemény tél volt a krónikák szerint.
Fitód elejéről indult a gyalogtúránk a résztvevők üdvözlését, egy alapos eligazítást és túraismertetést követően, innen Hosszúaszó felé vettük az irányt.
37-en meneteltünk jókedvűen a csípős csíki hidegben Fitód házai között, dolgot adva az összes házőrzőnek, majd a faluból kiérve sima terepen folytattuk utunkat, felelevenítve azokat a teleket, amikor ugyanígy csikorgott a hó a talpunk alatt, ilyen volt valamikor az igazi tél.
Később már fenyvesekkel szegélyezett völgyön mentünk tovább egészen a Xantus kápolnáig, ahol kis időre megelevenedett a történelem túravezetőnknek köszönhetően.
A csoportkép elkészítését követően innen kezdődött gyalogtúránk emelkedő szakasza, a Xantus kastély romjaihoz tartottunk.
Az egykori védőkre emlékezve és védelmezőnk Szűz Mária előtt tisztelegve, közösen imádkoztunk a Xantus kápolnánál, ahol László Csaba túratársunk, a helyhez és alkalomhoz illő költeménnyel kedveskedett.
Tovább folytattuk a felfelé tartó útvonalat, a hegygerinc irányába még körülbelül annyit kellett kapaszkodni, amennyit eddig megtettünk, félúton meg is álltunk egy kis napfürdőre, majd tovább emelkedtünk, ekkor már mindenkinél bekapcsolt a belső fűtőberendezés.
A tetőre érve újabb pihenő következett, aztán egy kényelmes útvonalon, erdős részeken és tisztásokon keresztül haladtunk, gyönyörködve az alattunk felsorakozó települések füzérében és a Hargita-hegység hófödte vonulatában.
Ebédünket a gerincút mellett egy napos oldalon fogyasztottuk, ahonnan gyönyörű panoráma tárult elénk, szépen kirajzolódtak a környező települések és az ezeket övező hegykoszorúk.
A friss, fehér hótakarónak gyermekek módjára tudtunk örvendeni, a vállalkozó kedvűek hóangyalkákat készítettek.
A téli túrák előnye, hogy a hótakaró hamar felfedi az erdő lakóinak nyomait, így most is őzek, szarvasok, rókák és medvék útjait kereszteztük.
A Kígyós-puszta felé tartva, már nagyobb hó és egy kis szintkülönbség is adódott, aztán pihenésképpen újabb gyönyörű verset hallgathattunk.
A puszta közelében délnek tartottunk, egy fénysugárral beragyogott erdőrészt átszelve, a fitódi kiindulópontra érkeztünk vissza, szép körtúrát bejárva.
Visszaérkezve megszámláltattunk, veszteség nem volt, csak derű és elégedettség miután mindenki megkapta a névvel ellátott “oklevelét”.
Lejegyezte,
Péterffy Ágnes-Katalin

Shared album · Tap to view!

14/01/2026

Az Úzvölgy-i túlélő túra képekben!

Shared album · Tap to view!

09/12/2025

Mikulás - túra a Szellő-tetőn!

Fotók: Márton Adél, Péter Levente, Gegő Imre, Ács Ervin